A demokráciát szerető emberek cselekedjenek elveik szerint, akkor is, ha világszerte válságba került a demokrácia. Két legendás egykori demokratikus ellenzéki gondolkodó, Adam Michnik és Kis János Budapesten beszélgetett a 90 éves Kornai János tiszteletére rendezett eseménysorozat alkalmából.
Most a demokratikus alapok rombolása folyik. A mai korrupció más, mint a 2010 előtti, ott a rendszer rossz mellékterméke volt, most a lényege. Európa a migráció kezelésében elfogadhatatlan dolgokat lép meg.
A HVG ma megjelent számában a menekültkérdésről, Európa jövőjéről és Orbán Viktor politikájáról ír a Kis János filozófus, rendszerváltó politikus. Azt állítja, hogy amit Orbán kínál Európának, nemcsak az embertelensége miatt riasztó. Belé van kódolva a biztos kudarc.
Új könyvvel jelentkezik az egykori demokratikus ellenzék egyik vezetője, a rendszerváltás meghatározó alakja, Kis János filozófus. A „Mi a liberalizmus?” címet viselő munkájában többek közt vitába száll azzal a széles körben terjedő nézettel, amely szerint a liberalizmus és a demokrácia egymástól elválasztható fogalmak.
„Nem dőlt meg a harmadik köztársaság. Leginkább azért nem, mert nem is létezett” – kritikai megjegyzések Kis János esszéjéhez.
A két világháború közti Horthy-rendszerhez hasonlította a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER) Kis János filozófus a Magyar Narancsnak adott interjújában. Kis János szerint Orbánék rendszere valójában megbénítja az országot, a Fidesz módszere, ideológiája és politikája azonban saját magukra is veszélyes lesz.
A Fővárosi Törvényszék elutasította Polt Péter legfőbb ügyész keresetét azzal a cikkel kapcsolatban, amely az Élet és Irodalomban (ÉS) jelent meg Kis Jánostól.
Fidesz-képviselők dezertálása, tüntetések, uniós közvetítés, új választások – ez az egyik forgatókönyve a következő parlamenti voksolás utáni időszakra cikkünk filozófus szerzőjének, aki szerint a jogállam helyreállítása csakis szigorú jogtisztelettel lehetséges.
Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon csütörtökön az a személyiségi jogi per, amelyben Polt Péter legfőbb ügyész milliókat követel egy pártatlanságát, függetlenségét kétségbe vonó írás kapcsán jó hírnevének megsértése miatt Kis János filozófus-közírótól, illetve az Élet és Irodalom című hetilaptól. A tárgyalás kis híján botrányba fulladt, miután több, a teremben megjelent személy szóváltásba keveredett a bíróval.
Jövő csütörtökön a Fővárosi Bíróságon találkozik Kis János és Polt Péter legfőbb ügyész - írja weboldalán a Magyar Narancs. A filozófust jó hírnév megsértése címén perelte be a legfőbb ügyész.
Luigi Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt című darabjának 1957. február 11-i előadását három főiskolás ifjú már nem nézhette meg, a második felvonás szünetében melléjük lépett néhány bőrkabátos férfi. Oldalukhoz pisztolyt nyomva vezették ki őket a büféből, majd tuszkolták be a színház főbejáratnál várakozó fekete autókba. Néhány perccel később a budapesti rendőrfőkapitányság folyosóján, a fallal szembeállítva órákon át kényszerűen várakoztak.
A gazdasági fordulathoz nem Matolcsy Györggyel, hanem Orbán Viktor politikájával, vagyis személyesen vele kell szakítanunk – fogalmazott Kis János filozófus a Magyar Narancsnak adott interjúban. Az SZDSZ egykori elnöke szerint Orbánnak korábban csak a választási kudarcokért kellett pártjában elszámolnia, most azonban már a politikájával is el kell majd. Életképes alternatívát a baloldalon nem lát a filozófus, aki még abban sem biztos, hogy az LMP egyben marad.
Kis János filozófus szerint volt miniszterelnököt demokratikus jogállamban ritkán helyeznek vád alá. Lövétei István alkotmányjogász szerint a magyar parlamenti képviselőket, így Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is ugyanúgy felelősségre lehet vonni polgári és büntetőeljárási ügyekben, mint bármelyik más állampolgárt. Kis és Lövétei a Népszabadságnak nyilatkozott.
Az 1979-ben elhunyt Bibó István életműve jelentette azt a demokratikus minimumot, amely közös nevezőre hozta az 1930-as évek óta egymással szemben álló értelmiségi csoportokat, a népi-nemzetieket és az urbánusokat. A lelkesedés némi hullámzással ugyan, de az 1989-es rendszerváltozásig kitartott, hogy az állampárt fenyegető rémének letűnése után a felek ismét egymásnak essenek.
Bibó István azért vált meghaladottá a rendszerváltás követő évtizedekben, mert azok a témák, melyek az életmű legfőbb elemeit adják - így a demokratikus jogállamhoz és a szociális kérdéshez való viszony, vagy éppen a nemzeti kérdés - megosztóvá váltak - állítja Kis János, az 1980-as Bibó-emlékkötet egyik szerkesztője. A kötet születésének körülményeit felidéző filozófiaprofesszor szerint csak akkor lesz újból "Bibó-reneszánsz", ha a jobb- és baloldal ismét keresi majd a kiegyezés lehetőségét.
A demokratikus ellenzék és a rendszerváltás meghatározó alakja, egykori szabad demokrata politikus szerint az elmúlt két évtized legfontosabb tanulsága, hogy a demokrácia döntő, és meglehetősen kényes kérdése az egyetértés kialakítása az alapvető elvekről.
Az új alkotmány tervezete a kormánynak túlzott hatalmat ad, és még a jobboldal bizonyos részeiből is ellenérzéseket vált ki - mondta Kis János filozófus, az SZDSZ első elnöke kedden Budapesten a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) zsúfolásig telt Centrális Galériájában a március 15-i, alkotmányozásról szóló rendezvényen.
Kis János filozófus úgy látja, hogy Orbán átlépte a Rubicont, számára már nincs visszaút. Ugyanakkor szemben sokakkal, a jövőt tekintve Kis nem pesszimista a Népszabadságnak adott nyilatkozata szerint.
Két nappal az október 23-ai ünnepségek után, két nappal Antall József kórházba vonulását követően az MDF vezette kormány hirtelen bejelentette: drasztikusan, 65 százalékkal megemelik a benzin és a gázolaj árát. A döntést hihetetlen erejű felháborodás követte. A taxisblokád következményei azonban még ma sem teljesen világosak – erről is szól cikkünk, amelynek végén az akció rövid kronológiáját közöljük.
Biztosra vehetjük, hogy a következő egy-másfél évben sok rossz dolog történik majd a kormányzati tevékenység nyomán, ám ha a csapdákat elkerüli a kormány, akkor kezdetét veheti a magyar politika hosszú távú átstrukturálódása, s végbemehet a jobboldal és a szélsőjobb közti szakítás - írja Kis János filozófus az Élet és Irodalom legfrissebb számában megjelent esszéjében.
